A Camino olyan, mint a Biblia
Beszélgetés Dukát Csillával, a Szent Jakab Baráti Kör egyesület elnökével
Csilla neve sokak számára összeforrt a magyarországi Camino világával és a zarándoklás közösségteremtő erejével. A Szent Jakab Baráti Kör egyik meghatározó alakjaként évek óta azon dolgozik, hogy a zarándokutak ne csupán kilométereket, hanem találkozásokat, élményeket és belső felfedezéseket is jelentsenek. Munkája mögött elkötelezettség, lelkesedés és az úton lévő emberek iránti figyelem áll.
Lapunk Spanyolországgal foglalkozó számában megkerülhetetlen téma a népszerű Szent Jakab-zarándokút, az El Camino. Az elmúlt években szinte már túlságosan divatossá is vált. Nincs meg a veszélye, hogy felhígul, és elveszíti zarándokútjellegét?
Azért szeretem a Caminót, mert olyan, mint a Biblia, elérhető, „kőbe van vésve”, és kínálja az értékeit. Azok, akik járják az utat, annyit merítenek belőle, amennyit éppen tudnak, amit be tudnak fogadni. Egyfelől jó dolog a népszerűség, inkább ide menjenek az emberek, mint olyan helyekre, amik kevésbé építik a lelket. Másfelől a népszerűség valóban magában hordozza a felhígulás lehetőségét, azt, hogy a túl sok résztvevő miatt „konzumálódik”. De az út maga nem változik. Mi itt, a Camino magyar részén nem erőltetve, de azért igyekszünk tudatosítani, hogy ez nem csupán turistaútvonal, kirándulási lehetőség, hanem zarándokút, melynek spirituális üzenete is van. A Caminóval foglalkozó egyházi és civil szervezeteknek világszerte az a közös álláspontjuk, hogy az út legyen inkluzív, jöjjön mindenki, aki indíttatást érez a gyalogos zarándoklatra. De azért érdemes valamilyen lelki indíttatásból útra kelni, nem csupán sportteljesítménynek tekinteni a Caminót. Ne csak „kívülről”, fizikailag járd az utat, hanem belül is dolgozzál a lelkeden, kerülj közelebb Istenhez, erősödj a hitedben, és találj válaszokat életed aktuális kérdéseire.
Nem mindenki képes magányosan útnak indulni, egyre több szervezett caminós zarándokcsoportba lehet bekapcsolódni.
Távolságtartást, idegenkedést érzek, amikor azt látom, hogy nagyon sok pénzért, komoly haszon reményében kínálnak gyalogos vagy kerékpáros Caminót, anélkül, hogy egy szó is esne az út lelki tartalmáról. Vannak persze egyházi csoportok is, amelyek elindulnak a Caminón. Annak is van előnye, amikor társakkal megyünk, de szerintem leginkább akkor tud megszólítani, vagy erős változást
hozni az ember életében, ha egyedül vág neki az ember.
Fotó: Dukát Csilla archívuma
Mekkora a „kitettsége” egy magányos zarándoknak? Milyen segítségek állnak rendelkezésre?
A legfőbb tanácsom a bizonytalankodóknak: Állj szóba idegenekkel! Ha valaki nem mer pusztán az út menti festett jelzésekre támaszkodni – melyek egyébként jól karban vannak tartva –, már elérhető rengeteg jó applikáció, ami nemcsak a zarándokút vonalát mutatja, hanem az út menti szállásokat, éttermeket, kulturális és természeti kincseket is jelzi, s esetleg lelki útravalót is ad. Ha valakinek fizikai problémái adódnak, elérhető a napi csomagszállítás is, így a zarándokot már a szálláson várja a hátizsákja, nem kell egész nap magával cipelnie. De minél kevesebb külső segítségre támaszkodik a zarándok, annál nagyobb tere jut magának a „caminónak”, az útnak, amiért elindul egy zarándok. Minél „kitettebb” az ember, annál nagyobb belső változások tudnak elindulni a lelkében. Úgy is lehet fogalmazni, hogy „kiteszem” magam annak, hogy nem foglalom le előre a szállásomat, nem vitetem a csomagomat, nem nézem az applikációt, hanem ráhagyatkozom a jelekre, az emberekre, a környezetre. Este a zarándokszálláson nem azzal foglalkozom, hogy a social médiában közvetítsem a napomat, hanem leülök, beszélgetek a többiekkel, barátkozom a zarándoktársakkal.
Biztonságos egyedül elindulni a Caminóra?
Ezt a kérdést gyakran megkapjuk, főleg a női érdeklődőktől. Veszélyes vadállatok (például medvék vagy mérgeskígyók) nincsenek az úton, a terep sem tartalmaz hágókat vagy gleccsereket, úgy mint például a Via Ferrata. Azt lehet mondani, hogy 99,9 százalékban biztonságos az út. Akinek biztonságot jelent, Spanyolországban van egy telefonos applikáció, az AlertCops, ennek segítségével vészhelyzetben gyorsan és közvetlenül kapcsolatba léphetünk a rendőrséggel, akár helyzetünk megosztásával és fotók vagy videók küldésével is. Az SOS-funkció különösen hasznos lehet baj esetén, hiszen néhány érintéssel riasztást küldhetünk a legközelebbi rendőri központnak.
Forrás: szentjakabut.hu
Ön a 2012-ben alapított Szent Jakab Baráti Kör egyesület elnöke, és nyugodtan mondhatjuk, a motorja, de főleg a szíve. Ha azt tervezem, hogy elindulok az El Caminón, miben tudnak segíteni?
A honlapunk (https://www.szentjakabut.hu/hu/) úgy van megszerkesztve, hogy ha valakiben felmerül a vágy a Camino iránt, az konkrét információkra találjon. Összeállítottunk egy gyakorlati felkészülés menüpontot, amiben legelőször azt lehet kitalálni, melyik útra induljunk. Merthogy nagyon sok út van, különböző nehézségűek, különböző hosszúságúak. Ha megvan, hogy melyik utat akarod végigjárni, akkor elindulhat a gyakorlati felkészülés, a felszerelés beszerzésétől az időjárási viszonyok tanulmányozásáig. A zarándoklat legfontosabb felszerelése a jó lábbeli. Ennek kiválasztásához már rengeteg segítség van, például netes tanácsadó filmecskék, de a legjobb, ha bemegyünk egy túraboltba, ahol nagyon szívesen segítenek a választásban. próbáljunk fel több cipőt, bakancsot, s csak ezután válasszunk. Fontos, hogy indulás előtt legalább húsz kilométert „sétáljunk bele” a cipőbe, ne a zarándokút első órájában derüljön ki, ha nem megfelelő a mérete. De ha megvan minden felszerelés, mindenképp menjünk el velük egy hosszabb próbatúrára, hogy mindent megfelelően be lehessen állítani.
Sokan nem gondolnak bele, hogy a Camino nem egynapos séta. Itt minden hajnalban fel kell venni a nyolckilós hátizsákot, és tovább kell menni. A hatodik, a tizedik és a huszadik napon is.
Mindennap ugyanolyan jó erőben és egészségben kell lenni, ezért erre a kihívásra fel kell készülni. Ehhez rengeteg segítség áll rendelkezésre.
A fizikai felkészülés mellett fontos a lelki készület is. Ehhez tudnak segítséget nyújtani?
Honlapunkon elérhető egy húsz egységre bontott segédlet, melynek átelmélkedése segíti a lelki ráhangolódást is. Ezt úgy készítettük el, hogy nemcsak a vallásukat gyakorlók, hanem a spirituálisan nyitott, de a lelki életben még nem gyakorlott zarándokok is el tudják végezni.
Ha valaki úgy érzi, felkészült az útra, kitűzte az időpontot, megszervezte az utazását, mit kell még beszereznie?
A Caminos credencialt, vagyis a Credencial del Peregrino a Camino de Santiago „zarándokútlevelét”. Az út során ebbe kell gyűjteni a bélyegzőket, amelyek elérhetők a szállásokon, templomokban, zarándokpontokon és más állomásokon. Ezek igazolják, hogy valóban végig lett járva az út egy szakasza. A Santiago de Compostelában kiadott Compostela-oklevél megszerzéséhez gyalog vagy lóháton legalább az utolsó száz kilométert, kerékpárral kétszáz kilométert kell igazolni bélyegzőkkel. A Credencial Budapesten elérhető a ZarándokZugban, amelyet egyesületünk működtet: zarándokokkal és zarándokutakkal foglalkozunk itt. A Credencialt egyébként nem feltétlenül kell Magyarországon beszerezni, a Camino indulópontjain, illetve útközben számos zarándokszálláson, templomban és Camino-barát szervezetnél is hozzá lehet jutni.
Forrás: Istock
A Camino során tíz, húsz, harminc napig mindennap tömegszálláson alszom, lehet, hogy emeletes ágy tetején, ahol meleg van, és horkolnak a többiek, egész nap gyaloglok az összes holmimmal, este kimosom a ruháimat, ellátom a lábamon a vízhólyagokat, élelmet keresek, esetleg reflektálok, imádkozom. Mi a jó benne? Mi vonzza ide emberek tömegeit?
Ezt egy nagyon kedves történettel tudom érzékeltetni. Egy magyarországi úton csoportosan zarándokoltunk, a kérdésben leírt körülmények között. Egyik zarándoktársam sántikálva ment, amikor egy kis faluban a kerítésnél álló néni köszöntötte, majd megkérdezte tőle: „És ez maguknak jó?” – Akkor is jó, ha nem jó! Ezt nem lehet elmagyarázni.
A zarándoklaton lemondunk a kényelmünkről, lejjebb adjuk az igényeinket, visszaveszünk az „arcunkból”, elfogadjuk a fizikai fájdalmakat. De amikor pár nap után átlendülünk a kínjainkon, akkor jövünk rá, mennyire csodálatos dolog gyalogolni, élni, szabadnak lenni. Mély hála és egység érzése alakul ki a zarándok szívében, s elkezdi élvezni, hogy reggelente fogalma sincs, mi fog vele történni aznap.
A hétköznapok során minden annyira kontrollált és szabályozott, reggel tudom, mi van a telizsúfolt naptáramban, kikkel találkozom, mit dolgozom, hol az ágyam, ahol este lepihenek. De egy zarándoklaton fogalmam sincs ezekről, ráadásul ki vagyok téve az időjárásnak is, pláne Galíciában. Nem tudom, mit eszek, kikkel, s kényelmes lesz-e az ágy, amibe fekszem majd. Szeretem a spontán dolgokat, jó élmény másokkal találkozni, hozzájuk kapcsolódni. Más kultúrájú emberekkel beszélgetni néha igen mély témákról nagyon gazdagító tapasztalat. Erre is lehetőséget ad a zarándokút.
SZENT JAKAB BARÁTI KÖR
A 2012-ben létrejött közösség Szent Jakab tiszteletét és a Camino hagyományait ápolja, miközben a hazai zarándokutak fejlődését is szívügyének tekinti. Munkájuknak köszönhetően a magyarországi Szent Jakab-út számos gyönyörű tájon vezet keresztül, lehetőséget kínálva arra, hogy a természetjárás és a lelki feltöltődés egyszerre legyen része az útnak. A Baráti Kör nem csupán útvonalakat gondoz: zarándoklatokat, találkozókat, klubprogramokat, kirándulásokat és élménybeszámolókat is szervez. Ezek az alkalmak valódi közösségi élményt teremtenek: az úton szerzett tapasztalatokat egymással is meg lehet osztani. A közösség egyik legnagyobb értéke éppen az, hogy a zarándokút nem ér véget az úti célnál – az élmények és az új barátságok továbbkísérik az embert. Az egyesület a Camino nemzetközi közösségével is kapcsolatot ápol, így a magyar zarándoklás egy nagyobb európai hagyomány részévé válik. A Szent Jakab Baráti Kör 2021-ben az Elías Valiña-díjat is elnyerte, amely a Camino világában végzett kiemelkedő munkát ismeri el. Talán ez is jól mutatja, hogy a Szent Jakab-út több egyszerű túránál: lehetőség arra, hogy útközben egy kicsit közelebb kerüljünk önmagunkhoz, másokhoz és Istenhez. Hiszen a zarándoklat lényege nem pusztán az, hogy valaki eljusson egy földrajzi célhoz. Belső út is, elcsendesedés, önvizsgálat, imádság, elengedés és Isten keresése. A zarándoklat egyik mély üzenete lehet: „nemcsak Santiagóba tartok, Istenhez is közelebb szeretnék kerülni.
